Mindenki azt szeretné, hogy egy orvosi teszt minél hamarabb és minél egyértelműbben állapítsa meg, hogy a vizsgált páciens fertőződött-e egy kórokozóval vagy sem. Nem létezik olyan vizsgálat, mely adott pillanatban 100% biztonsággal el tudná dönteni a fertőzöttség tényét: a fertőzés korai szakában a diagnosztikai teszt negatív lehet, és lehet, hogy csak bizonyos idő után mutatja ki az infekció tényét – ezért bizonyos esetekben szükséges lehet, hogy többször alávessük magunkat a vizsgálatnak.
Hogyan állapítható meg a koronavírus-fertőzöttség?
Jelenleg kétféle eljárás ismert, melyeket egyre szélesebb körben használnak tesztelésre:
1. Szerológiai vizsgálat: ezek a vizsgálatok az immunrendszernek a fertőzésre adott válaszát mutatják ki. Az immunrendszer a vírus ellen először IgM típusú, majd később IgG típusú ellenanyagokat termel – a szerológiai tesztek ezen fehérjék kimutatásán alapulnak. A tesztek elvégzése indokolt lehet a tüneteket nem mutató emberek esetében, akik kíváncsiak arra, hogy átestek-e már a fertőzésen, vagy olyanoknál, akiknek korábban voltak tünetei (láz, izomfájdalom, köhögés, rossz közérzet, orrfolyás), de nem került sor PCR alapú koronavírus vizsgálatra (lásd alább).
A szerológiai vizsgálatokon alapuló gyorstesztek a betegség 7-10. napjától képesek kimutatni a fertőzést, ezért sürgős helyzetben nem alkalmazhatók, például a beteg rossz általános állapota, láz, köhögés, fulladás esetén. Ilyen esetben sürgősen értesíteni kell a háziorvost telefonon, aki az érvényes eljárási rend szerint intézkedik a beteg további ellátásáról.
Mint általában a szerológiai diagnosztikában, a koronavírus esetében is szükség lehet a vizsgálat megismétlésére, körülbelül 2-4 hét időkülönbséggel. Az egy alkalommal elvégzett szerológiai vizsgálat biztonsági szűrésre, előszűrésre – például egy egészségügyi intézménybe való belépés előtt nem alkalmas; azonban megfelelő időzítéssel a tervezett beavatkozás előtt ismételten elvégzett két negatív eredményű teszt már igen nagy valószínűséggel képes kizárni az infekciót.
2. PCR teszt: polimeráz láncreakción alapuló teszt, mely a vírus egyik részét, az RNS-t mutatja ki. Ez az eljárás akkor alkalmazható, amikor a vírus megtalálható a véráramban és a felső légutak nyálkahártyáján, illetve a betegség tüneteit észleljük magunkon. Előnye, hogy akár már a tünetek megjelenése előtti néhány naptól kimutathatóvá válhat a koronavírus fertőzés, de sajnos nem 100%-ban – ezért javasolják a teszt ismétlését. A betegség gyógyulása után a vírus eltűnik a nyálkahártyáról. Ha a páciensnél korábban igazolták a koronavírus fertőzést, akkor két, különböző időben vett, negatív PCR teszt eredménye igazolja a gyógyulást. Ha viszont korábban nem történt vizsgálat, akkor önmagában egy negatív PCR eredmény semmit nem árul el arról, hogy azért negatív, mert a páciens már meggyógyult, vagy pedig azért, mert nem is volt fertőzése.
Hogyan történik a szerológiai vizsgálat?
A gyorsteszt az ujjbegyből vett egy csepp vérből vizsgálja mind az IgM mind az IgG típusú, specifikusan a koronavírus ellen termelődött ellenanyag jelenlétét. A vizsgálat ideje – amíg a vizsgált vérminta reakciója megtörténik – 10 perc, emiatt a gyorsteszt elnevezés. Tehát nem azért “gyors”, mert nagyon hamar, a fertőzés korai szakaszában jelez, hanem azért, mert maga a vizsgálat rövid ideig tart. Az eredmény a mintavétel után 10 perccel leolvasható. Az eredményről a vizsgálat végeztével a helyszínen tájékoztatjuk ügyfeleinket.
Mikor melyik vizsgálatot érdemes elvégezni?
Az, hogy mikor kell PCR vizsgálatot vagy szerológiai vizsgálatot végezni, az attól függ, hogy a páciens a feltételezett SARS-CoV-2 fertőzés okozta COVID-19 megbetegedés melyik szakaszában van.
A) Heveny tünetek megjelenésekor (láz, elesett általános állapot, izomfájdalom, nagyfokú erőtlenség, köhögés, fulladás) sürgősen értesíteni kell a háziorvost telefonon, aki az érvényes eljárási rend szerint intézkedik a beteg további ellátásáról; ekkor PCR vizsgálat elvégzésére van szükség.
B) Ha a panaszok kezdete után 8-14 nappal kerül sor vizsgálatra, akkor először PCR vizsgálatot, majd ha az negatív, akkor szerológiai vizsgálatot érdemes végezni. Ebben az időszakban az is racionális lehet, hogy egyszerre elvégezzük a két vizsgálatot – a beteg klinikai állapota, családi körülményei, foglakozása teheti sürgőssé a mielőbbi diagnózis biztosítását. A pozitív PCR és/vagy a pozitív IgM (akár pozitív, akár negatív IgG mellett) jelzi a zajló betegséget.
C) Súlyos panaszok esetén mindkét fenti esetben a sürgős PCR végzendő és dönteni kell a beteg további kezeléséről, szükség esetén a kórházi beutalásról.
D) A tünetek kezdete utáni 14. nap után, panaszmentes állapotban már egyértelműen a szerológiai vizsgálat elvégzése célszerű. A pozitív IgG mutatja a lezajlott fertőzést. Ilyenkor még az IgM is lehet pozitív – a gyorsteszt eredményét a kórelőzményi adatokkal együtt kell értékelni.
E) Ha a páciensnek nincs és nem is volt semmilyen tünete, de tudni akarja, hogy átesett-e a fertőzésen, úgy a szerológiai vizsgálat elvégzése célszerű. Ha mind az IgM mind az IgG negatív, az azt jelenti, hogy a páciens a vizsgálat előtti 2 hétig bezárólag nagy biztonsággal nem esett át koronavírus fertőzésen. Speciális esetben lehet szükség PCR vizsgálatra, ha például a páciensnek hivatalos igazolásra van szüksége, hogy nem fertőzött (pl. külföldre utazáshoz, valamely munkakör betöltéséhez stb.).
Leletek értékelése szerológiai vizsgálat esetén
Szerológiai (gyorstesztek) eredményei – értékelés és teendők
| IgM | IgG | |
| negatív | negatív | A páciens lehet, hogy nem fertőződött, de az is lehet, hogy a fertőzés korai szakában van. Teendő: Az általános rendszabályok betartása. Fertőzés komoly gyanúja esetén még fokozottabb biztonságot jelenthet, ha a gyorstesztet megismétlik 2-4 héttel később (és a két teszt összevetéséből lehet a helyzetet értékelni) vagy PCR vizsgálatot végeznek. |
| pozitív | negatív | A páciensnek nagy valószínűséggel aktuális koronavírus fertőzése van, tehát fertőző. Teendő: Háziorvosát kell értesítenie, aki a beteg klinikai állapotától függően dönt az otthoni kezelés lehetőségéről vagy az aktuálisan érvényes szabályok szerint az illetékes kórházi osztályra történő beutalásról. Az érvényes jogszabályi kötelezettségnek megfelelően értesítjük a népegészségügyi hatóságot. A hatóság dönt arról, hogy történjen-e direkt víruskimutatás illetve a páciens környezetében szűrővizsgálat. |
| pozitív | pozitív | Nagy valószínűséggel legalább 2 hét eltelt a betegség kezdetétől, mai ismereteink szerint 4 héttel a panaszok kezdete után a páciens már általában nem jelent fertőzésveszélyt a környezetére, az IgG megjelenése már nagy eséllyel azt jelenti, hogy nem fertőz. Azonban amennyiben nem volt klinikai panasz, és így a fertőzés kezdete nem ismert, a fertőzőképesség megszűnéséről egy PCR vizsgálat vagy egy megismételt szerológiai teszt adhat biztos információt, ha az IgG pozitivitást és IgM negativitást igazol. Teendő: Az általános rendszabályok betartása. Az érvényes jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően ez esetben is értesítjük a népegészségügyi hatóságot. A hatóság a páciens kórtörténete alapján saját hatáskörében dönt a karantén elrendeléséről és a páciens környezetének szűrővizsgálatáról. |
| negatív | pozitív | Nagy valószínűséggel legalább 3 hét eltelt a betegség kezdetétől, mai ismereteink szerint a páciens 4 hét után már nem jelent fertőzésveszélyt a környezetére. Amennyiben nem volt klinikai panasz, és így a fertőzés kezdete nem ismert, akkor egy megismételt kontroll szerológiai teszt vagy PCR vizsgálat javasolt (lásd előbb). Teendő: Az általános rendszabályok betartása. Az érvényes jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően ez esetben is értesítjük a népegészségügyi hatóságot. A hatóság a páciens kórtörténete alapján saját hatáskörében dönt a karantén elrendeléséről és a páciens környezetének szűrővizsgálatáról. |
2-4 hét után megismételt szerológiai vizsgálat (gyorsteszt) értékelése (ha az első eredmény negatív volt)
| IgM | IgG | |
| negatív | negatív | A páciens az első teszt időpontjában nagy valószínűséggel nem volt fertőző. A megismételt teszt időpontjában a páciens lehet, hogy nem fertőződött, de az is lehet, hogy a fertőzés korai szakában van. Amennyiben a két teszt között karanténban volt, akkor elhanyagolható az esélye annak, hogy fertőző. Teendő: Az általános rendszabályok betartása. További vizsgálat nem indokolt, csak új panasz, tünet vagy ismételt lehetséges fertőzés (pl. beteggel történt kontaktus) esetén. |
| negatív | pozitív | Jelenlegi tudásunk szerint ez az eredmény nagyon kis valószínűséggel lehetséges a megismételt teszt esetén, amennyiben negatív volt az első teszt, mert 2-4 hét nem elegendő arra, hogy a betegség ennyi idő alatt lezajlódjon. Teendő: Az általános rendszabályok betartása. Az érvényes jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően ez esetben is értesítjük a népegészségügyi hatóságot. A hatóság a páciens kórtörténete alapján saját hatáskörében dönt a karantén elrendeléséről és a páciens környezetének szűrővizsgálatáról. |
| pozitív | negatív | A páciens az első vizsgálat után fertőződött meg, körülbelül 7-14. napja. A betegség aktuálisan zajlik, a páciens fertőző. Teendő: Háziorvosát kell értesítenie, aki a beteg klinikai állapotától függően dönt az otthoni kezelés lehetőségéről vagy az aktuálisan érvényes szabályok szerint az illetékes kórházi osztályra történő beutalásról. Az érvényes jogszabályi kötelezettségnek megfelelően értesítjük a népegészségügyi hatóságot. A hatóság dönt arról, hogy történjen-e direkt víruskimutatás illetve a páciens környezetében szűrővizsgálat. |
| pozitív | pozitív | A páciens legalább 14 nappal ezen vizsgálat előtt fertőződött meg. Mai ismereteink szerint nagy valószínűséggel már nem jelent fertőzésveszélyt a környezetére, de ez biztosan nem zárható ki. Jelen tudásunk szerint 4 héttel a panaszok kezdete után a páciens már csak igen kivételesen fertőz. Teendő: Az általános rendszabályok betartása. Az érvényes jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően ez esetben is értesítjük a népegészségügyi hatóságot. A hatóság a páciens kórtörténete alapján saját hatáskörében dönt a karantén elrendeléséről és a páciens környezetének szűrővizsgálatáról. |
Leletek értékelése egyidőben elvégzett PCR és szerológiai vizsgálat esetén
| PCR | IgM | IgG | |
| pozitív | negatív | negatív | A páciens a fertőzés inkubációs szakaszában lehet, fertőző. |
| pozitív | pozitív | negatív | A páciens nagy valószínűséggel fertőz. A páciens a fertőzés korai szakaszában (kb. 8-13. nap) lehet, fertőző. |
| pozitív | pozitív | pozitív | A páciens nagy valószínűséggel fertőz (a páciens a fertőzés késői szakaszában lehet – 14 napon túl – , de még hordozza a vírust). Ez nagyon ritka eset, hiszen a PCR a legtöbb esetben már negatív eredményt mutat ebben a fázisban, ez pedig a korábbi – 2. pontban szereplő – esetet eredményezi. |
| pozitív | negatív | pozitív | A páciens nagy valószínűséggel fertőz (a páciens a fertőzés késői szakaszában lehet – 14 napon túl-, de még hordozza a vírust), az IgM valószínűleg álnegatív, hiszen ellentmond egymásnak a két adat. Ez az előző esetnél is ritkábban fordulhat elő. |
| Teendő: Mind a 4 fenti esetben a páciensnek háziorvosát kell értesítenie, aki a beteg klinikai állapotától függően dönt az otthoni kezelés lehetőségéről vagy az aktuálisan érvényes szabályok szerint az illetékes kórházi osztályra történő beutalásról. Az érvényes jogszabályi kötelezettségnek megfelelően értesítjük a népegészségügyi hatóságot. A hatóság dönt arról, hogy történjen-e a páciens környezetében szűrővizsgálat. | |||
| PCR | IgM | IgG | |
| negatív | negatív | negatív | A páciens nagy valószínűséggel (70%) nem fertőzött, így nem is fertőz, de elkaphatja a betegséget. Ha megismétlik a PCR vizsgálatot, és az ismét negatív, akkor a fertőzöttség és így a fertőzőképesség is kb. 90%-os biztonsággal kizárható |
| negatív | pozitív | negatív | A PCR és az IgM egymással ellentmondásban van: vagy a PCR álnegatív, vagy az IgM álpozitív. A PCR vizsgálat megismétlése szükséges. Ha a PCR ismét negatív, akkor a fertőzöttség és így a fertőzőképesség is kb. 90%-os biztonsággal kizárható.
Teendő: Amíg a második PCR nem készül el, addig a pácienst potenciálisan fertőzőnek kell tekinteni. Háziorvosát kell értesítenie, aki a beteg klinikai állapotától függően dönt az otthoni kezelés lehetőségéről vagy az aktuálisan érvényes szabályok szerint az illetékes kórházi osztályra történő beutalásról. Az érvényes jogszabályi kötelezettségnek megfelelően értesítjük a népegészségügyi hatóságot. A hatóság dönt arról, hogy történjen-e direkt víruskimutatás illetve a páciens környezetében szűrővizsgálat. |
| negatív | pozitív | pozitív | A páciens a fertőzés 3. hetében lehet; nagy valószínűséggel nem fertőz. A 3. és a 4. héten a vírushordozás már ritka a jelenlegi adataink és ismereteink alapján. |
| negatív | negatív | pozitív | A páciensa fertőzés gyógyulási szakában lehet; túl van a 3., héten, nagy valószínűséggel nem fertőz a 4. héten a vírushordozás már nagyon ritka a jelenlegi adataink és ismereteink alapján. |
| Teendő: Mindkét fenti esetben az általános rendszabályok betartása. Az érvényes jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően ez esetben is értesítjük a népegészségügyi hatóságot. A hatóság a páciens kórtörténete alapján saját hatáskörében dönt a karantén elrendeléséről és a páciens környezetének szűrővizsgálatáról. | |||
Leletek értékelése, ha csak PCR vizsgálat történik
Pozitív PCR
A páciens fertőző, a betegség egyaránt lehet lappangási időszakban, aktív szakban vagy – ez ritka eset – már gyógyuló fázisban elhúzódó vírushordozás mellett. Teendő: Háziorvosát kell értesítenie, aki a beteg klinikai állapotától függően dönt az otthoni kezelés lehetőségéről vagy az aktuálisan érvényes szabályok szerint az illetékes kórházi osztályra történő beutalásról. Az érvényes jogszabályi kötelezettségnek megfelelően értesítjük a népegészségügyi hatóságot. A hatóság saját hatáskörben karantént rendel el és dönt a páciens környezetébe a kontaktus kutatásról.
Negatív PCR
A páciens 70%-os valószínűséggel nem fertőzött és így nem is fertőző; ha a második vizsgálat is negatív, akkor a fertőzöttség 90 %-os biztonsággal kizárható. Teendő: Az általános rendszabályok betartása.
Forrás
- Zhu N et al.: A Novel Coronavirus from Patients with Pneumonia in China, 2019. N Engl J Med.. 2020;382(8):727-733
- Corman V M et al.: Detection of 2019 novel coronavirus (2019-nCoV) by real-time RT-PCR. Euro Surveill. 2020;25(3)1-8
- Diazyme.com
- Zhao et al.: Antibody responses to SARS-CoV-2 in patients of novel coronavirus disease 2019.
- Clin Infect Dis. 2020 Mar 28. pii: ciaa344. doi: 10.1093/cid/ciaa344. [Epub ahead of print]
- Loeffelholz MJ, Tang YW: Laboratory diagnosis of emerging human coronavirus infections – the state of the art. Emerg Microbes Infect. 2020;9(1):747-756
- Zhang W et al.: Molecular and serological investigation of 2019-nCoV infected patients: implication of multiple shedding routes. Emerg Microbes Infect. 2020;9(1):386-389
2020.04.29.
![](http://timmermann.hu/wp-content/uploads/2018/11/Logo_Robert_magankorhaz.png"){kind=logo}
![](http://esztetika.genium-med.hu/wp-content/uploads/2018/12/Robert_Genium_Esztetika-e1543841788859.png")
![](http://medikidskozpont.hu/wp-content/uploads/2019/01/Robert-Medikids-L.png")
