web analytics

Habituális vetélés és infertilitás

Habituális vetélés és infertilitás

dr kadar janosDr. Kádár János

belgyógyász, allergológus, klinikai immunológus

 

 

 

Habituális vetélésről akkor beszélünk, ha 36 éves kor alatt három, vagy több, 36 éves kor felett kettő, vagy több vetélés következett be.

A teherbeesés nehezítettségével, a sikertelen „lombik-programmal” és a magzat kihordásával, a korai abortuszokkal kapcsolatos panaszokkal leghelyesebb elsőként nőgyógyászhoz fordulni. A megismerhető vagy felderíthető immunológiai okok az eseteknek általában kis szeletét jelentik. Még ilyenkor is első lépés a megfelelő nőgyógyászati gondozás igénybe vétele legyen – a szakma szabályai az immunológiai háttér vizsgálatát illetően világosak.

Az immunológiai okok közül legismertebb a méhlepény keringésének (mikrocirkulációjának) zavarához vezető véralvadási probléma, melynek hátterében autoantitestek állhatnak, és ezek fokozott trombózis-készséghez vezethetnek. A kórkép neve antiphsopholipid-syndroma, a keringő ellenanyag pedig a lupusanticoaguláns, ez pedig pl. egy ún. cardiolipin-ellenes antitest miatt is kialakulhat.

Az immunológiai tényezők másik csoportja jóval kevésbé kézzelfogható. Ilyen esetekben szerepet játszhat az anyai immunválaszt tompító vagy kiküszöbölő mechanizmusok károsodása, vagy esetleg a fokozott anyai immunválasz. A habituálisvetélőkben az autoimmun betegségekben egyébként is rutinszerűen alkalmazott immunológiai vérmeghatározásokat végzik el. Ilyenkor megoldásként szóba jöhet olyan kis adag szerrel végzett immunszuppresszió, mely az azonosítatlan immunológiai tényezőket esetleg kiküszöböli vagy akár alvadásgátlás.

infertilitás

Létezhetnek olyan ritka genetikailag meghatározott összeférhetetlenségek a szülők között, a férfipartner olyan transzplantációs jellemzőket, melyeknek következtében az anyai szervezet nem képes az idegen magzatai struktúrát sajátjaként felismerni.

Ilyen esetek gyanújakor „alloimmun” vizsgálatokra kerülhet sor: azt vizsgálják, hogy a most már egészségesnek bizonyult hölgy immunrendszere mennyire elutasító a környezet, illetve a partner sejtje iránt. Ez is vérvételes vizsgálatot jelent.

Az aimmunológiai-belgyógyászati konzultációnak ilyenkor az a feladata, hogy megítéljük, nincs-e a családot kívánó nőnek mégis valamilyen immunológiai rendszerbetegsége, és emiatt esetleg egészen más irányú kezelést igényel-e. Amennyiben nem merül fel semmilyen ismerhető betegség, akkor azt kell megbeszélnünk, hogy milyen, még nem vizsgált, további diagnosztikai lehetőségek vannak, ezeket hogy lehet elérni, mire lehet ettől számítani. Vajon megtörténik-e a fogantatás? Eljutnak-e a férfi ivarsejtjei a petesejthez?

Számos olyan esettel is találkozni, amikor végül semmiféle eltérést nem lehet találni, mégsem sikerül a terhesség. Még ilyenkor is megkísérelhető kis dózisban aszpirin és heparin adása, vagy esetleg felmerül kis dózisú szteroid alkalmazására: utóbbi kezelést gyakran a petesejt-kilökődés után, de legkésőbb a menses kimaradást követően meg kell kezdeni.

Az infertilitás immunológiai vonatkozásainak kérdése biztosan egy olyan területe az orvoslásnak, amelyben még van sok előrelépni való,kutatás folyik, döntő előrelépésekre lehet még számítani.

Dr. Kádár János rendelése a Genium Egészségügyi, Családtervezési és Diagnosztikai Központban: kéthetente szombat 8-12 óra.