web analytics

Magzati és gyermekkardiológia

Magzati szívultrahang

 

Gyermekkardiológia

 

Gyermekkardiológus szakorvosaink:
Dr. Ladányi Anikó gyermekkardiológus főorvos, magzati szívultrahang specialista
Dr. Vilmányi Csaba gyermekgyógyász-kardiológus

 

 

Magzati szívultrahang

Mit jelent a magzati szívultrahang és miért fontos?
A szív, életfontosságú szerv, melynek épsége, működése kihatással van egész életünkre. A magzati szív vizsgálata a terhesgondozás és a magzat sorsa szempontjából kiemelkedően fontos, és rendkívüli szakértelmet igényel. A szív anatómiájának megítélése mellett, a szívizom, a billentyűk, a nagy erek, az áramlás és a ritmus pontos megfigyelése számos fejlődési rendellenességre deríthet fényt.
A magzati szív, specialista által történő vizsgálata több dolog miatt jelentős:

  • a szív vizsgálata óriási gyakorlatot és alapos gyermekkardiológiai szakorvosi ismereteket követel
  • a szív fejlődési rendellenesség az egyik leggyakrabban előforduló fejlődési zavar
  • veleszületett szívbetegség a kromoszóma rendellenességek akár 40 %-ában is előfordulhat
  • a szív annyira fontos szervünk, hogy betegségei befolyásolják a méhen kívüli élet minőségét, vannak olyan kórképek, melyek a megszületés után azonnali kezelést igényelnek, esetleg operáció nélkül rövid időn belül akár halálhoz is vezetnek

Amennyiben szívhibát találnak, Dr. Ladányi Anikó gyermekkardiológus főorvos, aki a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben nagy tapasztalatot szerzett a szívsebészeti team munkában, felvilágosítást tud adni az adott rendellenesség prognózisát, kimenetelét, várható kezeléseket illetően is.

Kiknek ajánlott a vizsgálat?

Az alábbi esetekben magasabb a szívfejlődési rendellenességek előfordulási gyakorisága:

  • Veleszületett szívbetegség a családban, előző terhességben
  • Vastag nyaki redő eredmény az első ultrahang szűrővizsgálatnál
  • Kombinált teszt közepes vagy magas kockázatú eredménye esetén
  • Kromoszóma rendellenesség gyanúja esetén
  • Késői gyermekvállalók esetén (35 éves anyai életkor felett)
  • Cukorbetegek utódainál
  • Koraterhességi ártalmak (egyes vírusfertőzések, toxikus anyagok, gyógyszer, alkohol stb.) esetén
  • Többes terhességnél
  • Lombik programmal fogant terhességekben

 

Milyen esetben érdemes kérni magzati echokardiográfiás vizsgálatot?

 

  • Minden olyan esetben, ahol a fenti magasabb kockázat fennáll
  • Magzati ritmuszavart mutattak ki
  • Általános magzati ultrahang vizsgálatnál egyéb fejlődési rendellenességet mutattak ki, vagy a szív fejlődési rendellenesség gyanúja merült fel
  • Ultrahanggal megállapított egyéb eltérés: pl. kórosan sok, vagy kevés magzatvíz, kóros magzati növekedés, folyadék a mellkasban, szív körül,
  • Koraterhességben mért kóros áramlás (ductus venosus flow)
  • Bárkinek, aki szeretné a lehető legbiztosabban kizárni magzatánál a fejlődési rendellenességeket.

 

Mikortól lehet elvégezni a vizsgálatot?

A szív anatómiai vizsgálatának optimális időpontja a 18-22. hét közé esik


Válogatott esetekben szükségessé válhat ennél fiatalabb terhességi korban is a vizsgálat, melyet akár 12. hetes korban is meg lehet kísérelni, azonban későbbi időpontban mindenképpen kontrollvizsgálat szükséges a lelet megerősítéséhez.

Rendelési idők (Tovább…)
Bejelentkezés a rendelésekre (Tovább…)

 

Gyermekkardiológia

Írta: Dr. Ladányi Anikó gyermekkardiológus főorvos

Az újszülött-, csecsemő-és gyermekkorban előforduló szívbetegségek leginkább veleszületettek, de lehetnek szerzettek is.
A veleszületett szívbetegségek előfordulási gyakorisága megközelítőleg 0.8-1 %, azaz 100 gyermekből kb. egynél valamilyen súlyosságú szívfejlődési rendellenességgel kell számolni.
A veleszületett szívfejlődési rendellenességek (congenitalis vitium) klinikai megjelenése és lefolyása a betegség típusától függően igen változatos. Az eltérések nagy része enyhe, ami spontán vagy gyógyszeres kezelés mellett gyógyul, ugyanakkor lehetnek igen súlyos, ijesztő tünetekkel jelentkező az élet első napjaiban sürgős szívműtétet vagy szívkatéteres beavatkozást igénylő állapotok is.

Gyermekkorban a fentieken túl szerzett szívbetegségek is kialakulhatnak, pl. gyulladásos betegségek (szívburok, szívbelhártya, szívizom) szívizom betegségek valamint szívritmuszavarok.
Emellett az elhízás és a túlsúly miatti magasvérnyomás betegségtől is egyre több gyermek szenved.
Ezentúl bizonyos rendszerbetegségek részeként is érintett lehet a szív-és a keringési rendszer pl. autoimmun kórképekben (rheumatoid arthritis, szisztémás lupus erythematosus) ill. Kawasaki betegségben, ahol a szívizomzat és a szívburok gyulladása mellett a koszorúsereken is kialakulhatnak maradandó elváltozások, amelyek az alabetegség kimenetelét befolyásolják.

Fontos a tünetek időben való felismerése és a korai diagnózis. Az időben megkezdett gyógyszeres vagy egyéb (katéteres vagy műtéti) kezelés javítja az életkilátásokat, de életmentő is lehet.

Mikor gondoljunk gyermekünknél szívbetegségére?

Árulkodó tünetek

  • étvágytalanság, etetési nehézség, a csecsemő etetés közben elfárad, súlygyarapodása megáll vagy fogy
  • cyanosis- azaz a körmök és ajkak kékes-szürkés elszíneződése súlyos szívproblémára utal
  • szapora légvétel, légszomj, nehézlégzés, fulladás
  • a pulzus túl szapora vagy éppen túl lassú vagy kaotikus
  • ájulás, eszméletvesztés
  • gyermekünk a korábban megszokott terhelést nehezebben bírja, hamarabb elfárad
  • ha a felső és alsó végtagon tapintott pulzusban és vérnyomásban nagy a különbség, az súlyos verőérszűkületre utalhat
  • mellkasi fájdalom ( főleg ha terhelésre lép fel, nyomó jellegű)
  • magasvérnyomás betegség tipikus tünete lehet a fejfájás, szédülés, hányinger, orrvérzés látászavar
  • ödema azaz vizenyő megjelenése a lábszárakon, törzsön vagy az arcon

A betegségek egy része azonban tünetmentes, így sokáig rejtve maradhat, s csak a rutin vizsgálat, óvodai vagy iskolai szűrővizsgálat vagy pl. sportorvosi vizsgálat során merül fel a gyanú pl. szívzörej alapján. Sajnos a késői diagnózis és a megkésve elkezdett kezelés ronthatja kis betegünk gyógyulási esélyeit.

Veszélyeztetettek

  • kis súllyal született koraszülöttek
  • családban előfordult szívbetegség
  • elhízott, túlsúlyos gyermek
  • bizonyos genetikai rendellenességek: Down, Di-George, Turner, Williams, Marfan és Noonan szindróma

 

Fontos a szűrés!!!

  • újszülöttkorban: pulzustapintás és vérnyomásmérés a felső és alsó végtagokon is!!
  • óvodában
  • iskolakezdés előtt
  • intenzíven sportolóknál
  • szívbetegségre utaló bármilyen tünet esetén
  • ha a családban több családtagnál is ismert szívbetegség vagy ritmuszavaar

 

Gyermekkardiológiai vizsgálat menete

A kellemes és barátságos környezetben zajló vizsgálatunk első lépése minden esetben a félénk, vizsgálatunktól tartó gyermek bizalmának a megnyerése, ezt követi a tényleges szakorvosi vizsgálat. Mindez általában 20-30 percet vesz igénybe.

Maga a vizsgálat nem fájdalmas, de az új környezet, a vizsgálóeszközök látványa (EKG, ultrahang vizsgálófej) megijesztheti a gyermeket. Kisebb gyermekek esetében emiatt hasznos lehet ha otthon a szülők akár több alkalommal is eljátsszák a vizsgálatot, így a gyermeket nem éri meglepetés. A nyugtatáshoz, különösen csecsemők esetében cumit, kedvenc játékot, innivalót (tea, tápszer) hozzanak magukkal.
Nagyobb gyermekeknek a vizsgálat menetét részletesen elmagyarázzuk.

Szakorvosi vizsgálat:

  • Fizikalis vizsgálat: pulzusok, mellkas és has megtapintása, hallgatózás, vérnyomásmérés
  • Szaturáció mérés: vér oxigéntelítettségének mérése ujjra helyezett csiptetős eszközzel ami fájdalommentes
  • 12 elvezetéses EKG: a szív elektromos tevékenységének vizsgálata.

A gyermek levetkőztetése után fekvő vagy ülő testhelyzetben a végtagokra és a mellkasra elektródákkal összekötött tappancsokat helyezünk.
Szívultrahang vizsgálat (echocardiographia) segítségével a gyermekkardiológus nemcsak a veleszületett vagy szerzett anatómiai rendellenességekről de a szív funkcionális állapotáról is információt nyer. A vizsgálattal elkülöníthető a gyermekkorban igen gyakori ártalmatlan szívzörej a kóros, teendőt igénylő eltérésektől. A vizsgálat hanyatt fekvő helyzetben (nyugtalanság esetén szülő ölében ülve) történik, a gyermek felső testét kell szabaddá tenni. Az optimális vizsgálathoz nyugalomra van szükség, ezért főleg a csecsemőknek a vizsgálat ideje alatt is adható igény szerint tea vagy tápszer, illetve a figyelmüket játékokkal is megpróbáljuk elterelni.

Holter vizsgálat: ritmuszavar gyanúja esetén szakorvosi javaslatra 24 órás EKG monitorizálásra, illetve nagyobb, kooperáló gyermeknél (>140cm testmagasság) terheléses kerékpár ergometriás kiegészítő vizsgálatra is szükség lehet

24 órás vérnyomás monitorizálás (ABPM) magasvérnyomás betegség gyanúja esetén lehet indokolt